Az utolsó két hétben az eddigieknél is jobban felgyorsult az idő. Megérkeztek Bence szülei, Flóra édesanyja, Zoltán szülei és testvére is. Elkezdődtek a családterápiák, ami az egész élményterápia legnehezebb része: intenzív munkát igényel a gyerekek, a szülők és a pszichológusok részéről is. Az utolsó napokban folyamatosan adtunk visszajelzést egymásnak, de nemcsak a gyerekeknek és a mentoroknak, hanem az újonnan érkezett szülőknek is.
Megérkezett a Hír24 kétfős stábja is, akik riportfilmet forgatnak Mátéról. A riport elejét az elindulás előtt, otthon vették fel, a közepét Srí Lankán, míg a befejező részt otthon forgatják majd. Elmondásuk szerint alig ismertek rá Mátéra, mintha nem is ugyanaz a gyerek lenne, akit pár héttel ezelőtt az otthonában meglátogattak. Az ideges, zavart és alig beszélő fiú helyett egy magabiztos, állandóan hülyéskedő tinédzsert találtak, akinek be nem állt a szája.
Gábor hetek óta dolgozik az autófényező műhelyben, a munka láthatóan jó hatással van rá. Kiegyensúlyozottabb és jobban is alszik, mint ezelőtt. A cigiről többször megpróbált leszokni, de ez egyelőre nem sikerült. A cigaretta letevése csak hab lett volna a tortán, hiszen ennél sokkal magasabb rendű célokat tűzött ki maga elé, amiket rendre el is ért: rendben van az agressziója, leszokott a drogokról és az áramütésből eredő viselkedésproblémákat is sikerült orvosolni. Felnőttként viselkedik, tervei vannak a jövőre nézve, mind a szakmai, mind a magánéletét illetően határozott elképzelésekkel rendelkezik.
A pozitív változás nyilvánvaló jelei Tibin is megmutatkoznak, amiket a visszajelzések csak még inkább megerősítettek. Amikor idejött, egy félénk, alig beszélő gyerek volt, aki mostanra magabiztos és kommunikatív lett. Már nem ijed meg, ha a többi gyerek piszkálja, határozottan védi meg saját magát és áll ki önmaga mellett. Feltehetőleg éppen emiatt egyre kevesebbszer lett piszkálódások céltáblája. Az élményterápia alatt kiderült, hogy nagyon jó érzéke van az extrém sportokhoz: ügyesen szörfözik és vízisíel.
Bence intenzív munkát végzett a szüleivel együtt, a családterápia mindegyikük számára nehéz folyamat volt, ami nem ért véget a Srí Lanka-i szakasszal: noha a szülők elégedettek az eddig elért eredményekkel, hazamenve folytatják a megkezdett családterápiát.
Flóra lassan nyitott édesanyja felé. Eleinte keveset, majd egyre többet kommunikáltak, a végén már egész napos programokra is elindultak közösen. Noha az élményterápia sokat segített kettejük kapcsolatán, ezen a téren van még mit tenni a jövőben is. Édesanyjától független célkitűzéseit viszont tejes mértékben sikerült elérnie.
Zoltán családjában következtek be a legmélyrehatóbb változások. Édesapja úgy érkezett meg Srí Lankára, hogy a probléma meglétét sem ismerte el, aminek többször hangot is adott a csoportterápiák alatt. Édesapja kulcsfontosságú személy Zoltán problémáinak orvoslása szempontjából, éppen ezért a terápia sikere is azon múlott, hogy sikerül-e az édesapa attitűdváltása és hajlandó-e vállalni a felelősséget a kialakult helyzetért. A változás egyik pillanatról a másikra következett be és felemelő érzés volt a szemtanúja lenni. Az édesapában egyszer csak összeállt a kép, felismerte saját felelősségét a kialakult helyzetben, aminek már rövidtávon is látszódnak a pozitív hatásai. Másként beszél a fiával, aki éppen ezért másként viszonyul hozzá, a család pedig hosszú idő óta először képes valóban családként funkcionálni.
Minden gyerek számára sikerrel zárult az élményterápia, elégedetten mennek haza nemcsak ők, hanem azok a szülők is, akik kijöttek Srí Lankára. Hosszú és rögös út áll mögöttük, ami sok esetben vargabetűkkel volt tele, ám a végén mindegyikük mosolyogva szállt fel a Budapestre tartó gépre: elérték azt, amiért kijöttek; újra egészségesek és ennél nincs fontosabb.