Majoros Timi írása

A csapat egy része útra kelt, és pár óra múlva megérkeztünk Pinnowaleba, az elefánt-árvaházhoz. Mindannyian vágytuk látni ezeket a csodálatos óriásokat. A srácok egymás után tettek tanúbizonyságot együttérzésükről, amit a nagyfülűek iránt éreztek. Bella nagyon lelkes volt, mert az elefántcsorda egy bébi tagját ő maga fürdethette meg.

Elefánt-árvaház

Estére Sygiria-ba értünk és másnap megmásztuk a gigantikus sziklát, leküzdve a homlokunkon gyöngyöző hőséget, és közben idegenvezetőnk szavait hallgatva mesés világok jelentek meg a szemünk előtt. Ricardo és Lea  kisebb ellenállás után hősiesen kapaszkodott fel a meredek lépcsőn a csúcsra, és Lara is győztesen került ki a tériszonnyal vívott párbajból.

Sigiriya

A hangulat egyre jobb lett a kocsiban, helyi sofőrünk kiváló humora is oldószere volt a néha-néha felbukkanó indulatoknak. Minden péksütis reggelen megállapítottuk, hogy az otthoni – kahawai –  saját készítésű eledeleinknél nincs jobb egész Srí Lankán.

Kandyben, a sziget egykori fővárosában, ízelítőt kaptunk a szingaléz kulturális élet pezsgéséből, tradicionális táncos esten figyeltük a szépséges táncosnőket, a parázson lépegető férfiakat, a Fogtemplom tágas, szent tereit.

Nuwaea Eliyaban élveztük a hűvösebb klímát, és a muszlim bazároktól hangos utcán Márkusz és én könyörtelen alkudozásba kezdtünk egy színes dzsekire, majd elégedett mosollyal az arcunkon mutogattuk a többieknek díszes portékánkat. A teaültetvényeken hajlongó, nehéz sorsú embereket kísértünk tekintetünkkel, és megtanultuk a teakészítés fortélyait is. A hegyvidéki zuhatagok és vízesések elbűvöltek, míg Chami története a cunamiban elvesztett barátnőjéről, mindegyikünket szíven találta. Zokogva hallgattuk végig a tragédiát, aminek a súlyát az ő személyes érintettsége okán értettünk meg igazán. A gyerekek más-más módon dolgozták fel a hallottakat, Bella nehezen fogadta el, hogy több száz ember halt meg egy a hullám által elsodort vasúti kocsiban.

Tea-ültetvény

Jótékony hatással volt mindannyiunkra a párnapos távollét. Az itthon maradottak is élvezték a csendes pihenőt, a zsivajtól mentes napokat. Mi pedig, akik távol voltunk még inkább összecsiszolódtunk. Ez a kirándulás sokunk számára jelentett fordulópontot a másik megítélésében. Azóta én magam is azt érzem, hogy közelebb vagyok a mentortársaimhoz, mint előtte voltam. Érdekes élményeket szereztünk arról, hogyan alakulnak egy csoportban az erőviszonyok, milyen módon rendeződnek folyamatosan a szerepek, az új helyzetekre adott válaszreakciók, hogy a csoport tagjai miképp dolgozzák fel a változásokat.

A leglátványosabb Bella és Lea fejlődése, ahogy egyre inkább kibontakozik, személyiségük.

Lea egyik nap büszkén jelentette ki, hogy 7 hete tiszta, és egyre jobb a kedve. Vágyódik a 4-5 évvel ezelőtti életébe, a családjával közös tevékenységekre. Napokig úgy tűnt, hogy a mindennapi rutin része lesz az újabb őrület, a hajfestés, de végül megtaláltuk a vágyott színt, és Lea mára elégedetten kacsint a világra. A gesztusai, a beszéde és a kifejezőkészsége is sokat változott, mind gyakrabban forgatja a pasztellkrétát és a ceruzákat, hogy teret engedjen kreativitásának.

Bella mind jobban integrálódik a csoport életébe, a kispadra szorult helyéről, egyre többször hívják pályára a többiek. Remekel a sportokban legyen szó szörfről, vízilabdáról vagy röplabdáról. Sokat oldódott a táncban, a közösségi játékokban mindig ő az első jelentkező, minden programért lelkesedik. A terápiás foglalkozások, és a program szellemisége hozzásegíti, hogy hiányosságait ő maga is felismerje, a külvilágban megnyilvánuló csetepatéi sokszor ebből is fakadnak. Gyermeki érdeklődéssel fedezi fel a számára folyamatosan táguló világot.. Egyre többször mond igazán szellemes poénokat, és arcáról eltűnt a kezdeti bágyadtság.

Márkusz már jó ideje gyógyszerek nélkül éli meg a mindennapokat. Ez igen komoly változás az ő életében, hiszen évek óta mesterséges módon szabályozták, tulajdonképpen stimulálták a hangulatát. Hatalmas elhatározás volt, hogy megpróbáljon önmaga – szerek nélkül – szembenézni a létezés elviselhetetlenségével, ehhez persze komoly bátorság kellett, amit mindannyian nagyra becsülünk. Ez kezdetben azzal járt, hogy naponta többször adta át magát az álmok világának, és hosszasan szundikált. Még a kávéfogyasztása is csökkent az utóbbi időben. Kedélyállapota fokozatosan javul, felszabadult nevetései és sziporkázó humora üde színfoltot jelentenek a társaságnak. Önkéntesként dolgozik egy helyi pékségben, ami rendkívül pozitívan hat rá, ebben is egyre kitartóbb, teherbírása folyamatosan nő.

Lara személyisége is pozitívan változott. Gyógyulásával kapcsolatos bizonytalanságai, hangulat-ingadozásai és önmagával szemben jelentkező kételyei a pszichoterápiának köszönhetően feloldódtak. Mostanában sokat látjuk a mosolygós és nagyon szerethető Larát, nyoma sincs korábbi tüneteinek.

Milán kedvessége és figyelmessége konstans. A mentorálltak közül ő a legstabilabb személyiség ebben a társasjátékban, amit itt közösen játszunk. A humorát mindenki imádja, ezzel időnként lesöpör minket a pályáról. Ámulatba ejtő komoly felnőttsége is, a kezdeti rá jellemző mélabú és visszahúzódottság, aktív figyelemmé változott. Az ő esetében is kijelenthetjük, hogy a terápia sikeres volt. Megértette a benne zajló történéseket, és igyekszik is a saját maga által alkotott új szabályok szerint folytatni életét.

Ricardo nehéz sorsával, valamint a gyermekotthonban megéltekkel éles kontrasztban áll a Srí Lanka, illetve a Pali által nyújtott élményterápia. Indulatkezelési problémái sokat javultak, rájött, hogy humorral sok mindent lehet orvosolni. Érzékeny lelkét mindannyian imádjuk. Éleslátása egyetlen pillanatra sem hagyja el. A hajfestési őrülete miatt a helyiek tiszteletbeli “beach boy”-já fogadták, ami viccek kiapadhatatlan forrásává vált. Igazi sikerként tartjuk számon, hogy a kötelező iskolai feladatainak teljesítését maga szorgalmazza. Az Őt ért sérelmeket sikerült feldolgoznia és a felnőttekben megrendült bizalma meglepő gyorsasággal kezd helyreállni.