Miklós eredetileg egy hónapos ittlét után, július elsején indult volna Magyarországra, június végén azonban úgy döntött, hosszabbít 10 napot, majd a 10 nap leteltével újabb 15 napot hosszabbított, így végül július 25-éig maradt velünk. Mindenképpen nagy siker a kétszeri hosszabbítás, mind Miklós, mind a program szempontjából.
Miklós 21 éves fiatal felnőtt. Mivel nagykorú, rá más szabályok vonatkoztak, mint a tizennyolc év alattiakra: úgy jött Sri Lankára, hogy nem szeretne terápiás beszélgetésre járni. Ezt Vaskuti Pál tiszteletben is tartotta, s az a megegyezés született, hogy amennyiben Miklósnak kedve van hozzá, igénybe veheti a terápiás beszélgetést mint a program szolgáltatását – ez csak rajta múlik. Miklós hamar jelentkezett is, és többször is leültek beszélgetni Pállal ittléte során. Miklósra jellemző a negatív önértékelés. Visszahúzódó, depresszióra hajlamos, öngyilkossági gondolatai vannak. Apjával évek óta nem beszél. Élettere be van szűkülve: főleg számítógép előtt tölti az idejét, csak a barátai kedvéért mozdul ki otthonról. Barátaival és az egyedül eltöltött szabadidejében is használ könnyű drogokat. Érkezésekor nehezen nyitott mások felé, keveset kommunikált, visszahúzódó volt.
Amikor ideérkezett, kissé tisztázatlannak érezte a szerepét, hiszen néhány, a lelki fejlődés szempontjából fontos évvel idősebb volt a terápiára idekerült gyerekeknél, de fiatalabb a mentoroknál. A közöttünk eltöltött idő során megtapasztalta, hogy bárkivel képes kommunikálni, tekintet nélkül az illető korosztályára, személyiségére. Mindenkivel megtalálta a közös hangot: játszott a tizenkét évessel, tudott komolyan beszélgetni a 15-17 évesekkel és a mentorokkal is megtalálta a közös pontokat. Óriási élmény volt látni, ahogyan nyit mindannyiunk felé, és ahogyan előjön belőle egy kiegyensúlyozott, nyílt tekintetű, jó humorérzékű, szimpatikus srác.
Teaföld, Nuwara Eliya (fotó: Garai-Korzim Dávid)
A múlt hétvégén csoportunk nagy része Nuwara Eliyába, a sziget közepe-felé található, 19. században angol gyarmatosítók által épített városba utazott. A csoport kis része azért maradt itthon, mert egy másik kirándulás során már megismerte a várost. Nuwara Eliya 2000 méter magasan fekszik, és sok kilométeres körzetében kizárólag teaültetvények találhatóak. A város lakói eredetileg az ültetvények tulajdonosai voltak, a város épületei pedig mind európai stílusban épültek; ezért is adták a városnak a „Little England” becenevet. Magas fekvése miatt egészen más a klíma, mint a sziget part menti részein: hűvös, 10 °C körüli hőmérséklet jellemző és esős idő. Az építészeti különbségek és a hőmérséklet-változás miatt valóban olyan érzés, mintha egy másik országban lenne az ember. Nuwara Eliyában van golfpálya, lovarda (a sziget más területein nem tartanak lovakat), hattyúformájú vízi bicikli a csónakázótavon, és sok minden egyéb, ami Sri Lanka más városaiban nem található meg. A fehér bőrű emberek száma itt magasabb, mint máshol az országban, mivel a teaföldek birtokosai változatlanul ők; Nuwara Eliya és a környék sok városának szingaléz és tamil származású lakói pedig a teaföldeken találnak maguknak megélhetést.
Nagyon érdekes és értékes élményekkel gazdagodtunk azáltal, hogy láttuk Sri Lanka egy újabb arcát. Jövő héten pedig búcsúzik tőlünk a júniusban érkezett három ember, majd augusztus másodikán érkezik hozzánk négy újabb: két mentorált és két mentor. Mozgalmas hetünk lesz.